Csépke Csilla blogja

betűk, mondatok, szövegek

betűk, mondatok, szövegek

Tömegek, könyvek, trendek

2022. január 08. - Csépke Csilla

A Helsinki Könyvfesztivál 2021-ben és egy rendhagyó kötet

Balázs Renáta beszámolója 

 

Lehetőséget teremtve a személyes és a virtuális részvételre egyaránt, hibrid formában rendezték meg a Helsinki Könyvfesztivált október 28-a és 31-e között. Finnország legnagyobb könyves eseményét nagy várakozás előzte meg, mivel a koronavírus miatt 2020-ban kizárólag online formában kerülhetett rá sor. A négynapos eseményre ezernél is több meghívottal és mintegy kilencszáz programmal[1] várták az irodalom iránt érdeklődőket, amelyek egy részét közvetítették és visszanézhetővé is tették az online jegyvásárlók számára.

 

Finnország legnagyobb rendezvényhelyszínén, a Messukeskusban megtartott könyves eseményre idén körülbelül 52 000-en látogattak el.[2] Ez a magasnak tűnő szám azonban így is jóval elmarad a két évvel ezelőttihez képest, amikor több mint 90 000 látogatót fogadtak.[3] Az adatok alapján azt gondolhatnánk, hogy a hazaihoz hasonlóan[4] a finnországi könyvpiacot is megviselte a járvány, de legalábbis a kiadók elégedettek lehettek a fesztivállal, mivel ott nemhogy csökkent volna, de 20 százalékkal nőtt a forgalmuk a 2019-es eladásaikhoz képest.[5] Az érdeklődés nemcsak a kiadók és antikváriumok standjai előtt hömpölygő tömegen, de a kortárs szerzőkkel, szakértőkkel folytatott beszélgetéseken való nagyszámú részvételen is megmutatkozott.

 

Egy könyvfesztivál a csábító (hazai pénztárcával nézve inkább vigasztaló) kedvezményein túlmenően azért is nagyszerű esemény, mert felér egy kultúrfürdővel. Utóbbi megállapítás többszörösen igaz lehet, ha az ember külföldiként, jelen esetben a finn irodalom olvasójaként és kutatójaként, illetve pályakezdő fordítójaként lehetőséget kap arra, hogy több napon keresztül élvezhesse az általa tanulmányozott és szeretett irodalmi kultúra legjavát. Ez a „legjava” óhatatlanul csakis szubjektív értékítéleteket tartalmazhat, azonban már a könyvfesztivál programjának böngészése során is felfedezhetők olyan törekvések, amelyek alapján kirajzolódnak a finn irodalom jelenlegi trendjei.

 

A statisztikák[6] alapján a finn könyvpiac 2020-ban is jó évet zárt, ekkor ugyanis magasabb összértékben adtak el könyveket összehasonlítva 2019-cel, a koronavírus megjelenésének évével. Míg a nyomtatott könyvekből származó bevétel folyamatosan csökken,[7] az e-könyvek utáni bevétel csaknem megduplázódott 2018-hoz képest.[8] Legjobban a hangoskönyvek teljesítettek, 2020-ban ugyanis négyszer annyit költöttek a finnek erre a formátumra, mint két évvel korábban.[9] A meredeken felívelő népszerűségének köszönhetően az idei könyvfesztiválon egy négyrészes beszélgetéssorozatot is szenteltek a hangoskönyveknek, amelynek témája a formátum írói és olvasási szokásokra gyakorolt hatása volt. Természetesen a hangoskönyvek iránti érdeklődés növekedése és a koronavírus-járvány okozta életmódbeli változások között van összefüggés.[10] Az iparban rejlő lehetőségeket mutatja, hogy Finnországban már 2018-ban is 2,3 millió hangoskönyvet adtak el.[11] Az irodalom szerelmesei, beleértve a szerzőket, örülnek, hogy ha egy egészen másik formában is, de a könyvek befogadókra találnak. Ugyanakkor az írók és kiadók körében egyaránt aggodalomra ad okot, hogy a hangoskönyvek ugrásszerű növekedésével egyidejűleg nem sikerült arányosan megállapítani a szerzői jogdíjak mértékét. Mivel egy-egy hangoskönyv után sokkal kevesebb juttatást kap maga a szerző, a nagyszámú eladások ellenére a hangoskönyvek sikere veszélybe sodorja az írók biztos megélhetését.[12]

 

Az olvasási szokások átalakulása ellenére vagy mellett a könyvfesztivál programjának figyelemre méltó részét az olvasókörök tették ki, amelyek inkább író-olvasó találkozókra emlékeztettek, ahol a színpadi beszélgetésekkel szemben szabadon lehetett kérdezni a jelenlévő szerzőktől. Arra is akadt azonban példa, hogy a kijelölt mű olvasóit közös beszélgetésre hívták. Finnországban olyannyira nagy hagyománya van az olvasóköröknek, hogy számos segédletet, útmutatót lehet találni ahhoz, hogyan kell megszervezni és megfelelő módon levezetni egy ilyen összejövetelt.[13] Nem lehet talán eléggé hangsúlyozni, hogy az olvasási kedv növelésében mekkora szerepe van a közösségi élménynek,[14] a művekről való közös gondolkodásnak.[15]

 

A Helsinki Könyvfesztivál arculatát a gyerek- és ifjúsági irodalmi programok is meghatározták. A PISA-felmérések folyamatosan igazolják a finnek kimagasló szövegértési teljesítményét, bár az utóbbi években náluk is megfigyelhető az eredmények gyengülése.[16] Számos olyan projektet[17]finanszíroz a finn állam, amelyek célja az olvasási kedv növelése az óvodától az iskolák legfelsőbb évfolyamáig. Egy 2018-as PISA-eredményeket értékelő szakértői kerekasztal-beszélgetés is helyet kapott a fesztiválon.[18] A résztvevők kiemelték, hogy az olvasási szokások terén az oktatásban figyelembe kell venni és hasznosítani kell a digitalizáció előidézte változásokat. Előfordul például, hogy egy tanuló nem olvas ugyan szépirodalmat, de folyamatosan követi a híreket online. Ezt a fajta olvasási módot sem szabad figyelmen kívül hagyni és lebecsülni, amikor a szövegértési képességekről beszélünk. Érdekes volt hallani, hogy a beszélgetés résztvevői mennyire hangsúlyozták a szövegértési képességek és a munkaerőpiac elvárásainak összefüggéseit. Mint mondták, ma már szinte minden szakma jó szövegértési képességeket követel meg, ezért többszörösen fontos, hogy a tanulók ennek birtokában lépjenek ki az iskola falai közül. A fesztiválon nemcsak elméleti megfontolásból közelítettek a problémához, hanem gyakorlati szempontból is hozzájárultak az olvasás népszerűsítéséhez. Ilyenek voltak a kisgyerekeknek négy napon át, délelőttől késő délutánig tartott foglalkozások, felolvasások. Tevékeny szerepet kaptak a felsőbb osztályosok is. A Kallion lukio művészeti gimnázium tanulóinak – a korábbi évekhez hasonlóan – saját színpada volt a négynapos rendezvényen, amelyen 50 interjút készítettek írókkal, irodalmárokkal és saját kortársaikkal, a korosztályukat leginkább érintő kérdésekre és művekre fókuszálva.[19] Így esett szó a szerelem szépirodalmi reprezentációiról, vagy éppen arról, hogy kit mi segített, esetleg gátolt abban, hogy olvasóvá váljon.

 

A könyvfesztivál harmadik napját két fő téma határozta meg. Az egyik ökokritikai szempontok köré szervezett beszélgetésekből állt, amelyekben a gépeket, a digitalizációt, az erdőket és a klímaválságot helyezték középpontba. A másik a krimihez kötődött, ugyanis egyre több színvonalas finn krimi jelenik meg – Leena Lehtolainen, Max Seeck, Kati Hiekkapelto (utóbbi magyar vonatkozású)[20] művei például magyarul is olvashatók.

 

Egy könyvfesztivál mindig a legújabb megjelenésekről is szól: a rendezvény egyik várt eseménye Rosa Liksom lappföldi háborút tematizáló, nyelvjárásban írt Väylä („Csatorna”) című regényének bemutatója volt. A szerzőtől a folyóiratokban olvasható novellái mellett már elérhető magyarul A 6-os számú fülke (2011, ford. Jávorszky Béla) című regénye, amely a megfilmesítését[21] követően ismét nagy sikert aratott, illetve az Ideglenes (2014, ford. Jankó Szép Yvette) című novelláskötete. A hazai olvasók örömére számos frissen megjelent könyv szerzői jogát már a magyar kiadók is megvásárolták, így a finnül nem tudók is olvashatják a közeljövőben A. M. Ollikainen finn szerzőpáros Kontti („A konténer”) című krimijét, amelynek népszerűségét mutatja, hogy rajtunk kívül több mint húsz másik ország is megvásárolta már a jogait. Az életrajz iránt érdeklődök pedig a világhírű finn építész, Alvar Aalto és feleségének történetébe nyerhetnek bepillantást.

 

A Helsinki Könyvfesztivál nevében nem szerepel ugyan a nemzetközi jelző, a rendezvény azonban ízig-vérig nemzetközire sikerült köszönhetően a finn irodalom fordításának támogatásáért, vagyis nemzetköziesítéséért felelős szervezetnek, a FILI-nek (Finnish Literature Exchange) is. Ugyanis a könyvfesztivál hetében indult a FILI által szervezett előadásokból, tematikus workshopokból álló fordítói rendezvénysorozat, amelyen több mint hatvan fordító vett részt a világ minden tájáról. A különféle programokon a magyar nyelvet hét fordító is képviselte, Bába Laura, Balázs Renáta, Huotari Olga, Kovács Ottilia, Mikó Katalin, Panka Erzsébet és Patat Bence, de japán, angol, lengyel, orosz, spanyol és számos más nyelvterületről is érkeztek résztvevők. A rendezvénysorozatban helyet kapott a szervezet által működtetett mentorprogram kiértékelése. Jelen cikk szerzője is e hét hónapon keresztül tartó, új fordítói generációk kinevelését célzó mentorprogram keretében fejleszthette fordítói készségeit Bába Laura irányításával. A FILI többek között a tudományos és ismeretterjesztő irodalom fordítási kérdéseit taglaló szemináriumot szervezett a könyvfesztivál hetére, de a képregények fordítási gyakorlatairól is egésznapos műhelymunkán tanácskoztak. Utóbbi műfaj népszerűségét és elterjedtségét mutatja, hogy már 1971-ben létrejött a Finn Képregény Egyesület (Suomen Sarjakuvaseura), az északi országok legnagyobb képregény-fesztiválját pedig 1979 óta hagyományosan Helsinkiben rendezik meg.[22]

 

A specifikus fordítói szemináriumokon túlmenően a FILI számos más módon is támogatja a finn irodalom külföldi megjelenését, így például a fordítói díjak részleges fedezésével próbálják tehermentesíteni a külföldi kiadókat, illetve fontos szerepet tölt be a fordítók, a kiadók és az ügynökségek közötti közvetítésben is.[23] Leginkább abban tér el a finnországi és a hazai könyvpiac, hogy Finnországban a kiadók helyett már elsősorban ügynökségek közvetítik az egyes alkotások külföldi kiadási jogait. Előfordulhat, hogy egy adott szerző egyik műve az egyik, míg másik műve egy másik ügynökséghez tartozik. A fordító számára, ha ő maga szeretne népszerűsíteni egy adott könyvet a magyar kiadóknál, a szerzői tulajdonjogok hovatartozásának felderítése nyomozómunkára emlékeztethet. Ezt a folyamatot a FILI a fordítók és ügynökségek közötti kapcsolatteremtést elősegítve igyekszik megkönnyíteni, amire például a Helsinki Könyvfesztivál is kiváló alkalmat és helyszínt biztosított. A fesztivál egyik konferenciatermében a FILI meghívására bemutatkozhattak a legnagyobb ügynökségek és ismertethették aktuális kínálatukat. Képviselőik személyes konzultációra is lehetőséget kínáltak az egyes nyelvterületek fordítóival. Ezek a megbeszélések elsősorban arra irányultak, hogy milyen könyvek érdekelnek minket, fordítókat, mit ajánlanánk szívesen a hazai kiadók figyelmébe, illetve melyek lehetnek azok a műfajok, témák, szerzők, akikre vevő lehet a magyar könyvpiac.

 

A fordítók több oldalról is megerősítést kaptak munkájuk nélkülözhetetlenségét illetően, kiemelve, hogy ugyanolyan lényeges kultúraközvetítő szerepet vállalnak, mint például az általuk tolmácsolt írók. Ugyanakkor újfent megállapításra került a sokak által jól ismert tény, miszerint a fordítók számos országban, többek között Magyarországon sem örvendenek kellő megbecsülésnek. Ebben maguk a kiadók is közrejátszanak azáltal, hogy egy-két kivételtől eltekintve nem aknázzák ki a fordító jártasságát az adott kulturális-nyelvi közegben, hiszen a fordítóknál kevesen ismerik jobban az adott irodalmi szcénát. Hazai viszonylatban a legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy kizárólag szépirodalmi fordításokra nem lehet megélhetést alapozni, a legtöbben másod-, harmadállásként vállalnak fordítói megbízásokat. Éppen ezért a fordítói pályához az igazi, hamisítatlan finn nemzeti tulajdonságra, a sisura is szükség van. Mert legyen a fordító pályakezdő vagy a szakmában már jártasságra és kapcsolati tőkére szert tett személy, állhatatosságra és kitartásra mindvégig szüksége lesz.

 

Egy könyvfesztivál, pláne külföldön, annak veszélyével jár, hogy az ember csomagja túlsúlyos lesz, és felárat kell fizetnie a repülőtéren a nagy gonddal beszerzett könyvek miatt. A magyar résztvevők összefogásának köszönhetően került hely az üresebb bőröndökben, így a hazai könyvespolcok némelyike újabb finn alkotásokkal bővülhetett. Bár mindegyik érdemelne néhány szót, egyet – rendhagyó és példaértékű volta miatt – mindenképp szeretnék kiemelni. Idén jelent meg a Suomen PEN, vagyis a Nemzetközi Írószövetség finnországi szervezetének kiadásában a Sulava („Olvadó”) címet viselő versantológia, amely a „Többnyelvű irodalom Finnországban” alcímet kapta. Mint azt Daniel Malpica, akinek nemcsak a kötet ötlete, de páratlan illusztrációi is köszönhetők, az utószóban írja, a címválasztással azt akarta érzékeltetni, hogy a Finnországba érkező művészek kezdetben úgy érezhetik, művészetük megfagy, és mindaddig ebben a halmazállapotban is marad, amíg megfelelő platformot nem találnak a megjelenéshez, amelynek hála az lassan fel tud engedni.[24] Ezt a folyamatot hivatott támogatni és láthatóvá tenni ez az antológia is. A kötetben 22 szerző verse szerepel eredeti nyelven és legalább két fordításban. Az ország két államnyelve, a finn és a svéd mellett északi számiul, Skandinávia és Finnország őshonos lakóinak nyelvén is olvashatunk verseket. A kötetet az teszi igazán különlegessé, hogy ezen a három nyelven felül még 19 másikon is olvashatók versek, amelyek között nagyok (orosz, spanyol, arab, angol) és kisebbek (például izlandi, görög, sőt magyar) is találhatók. A szövegek szerzői kivétel nélkül Finnországban élnek és alkotnak, de egyszerre több irodalmi kultúrához kötődnek, műveikre több irodalmi hagyomány hat, illetve különböző mértékben, de ők maguk is hatással lehetnek több irodalmi kultúrára. Mindegyik szöveg az eredeti nyelv írásrendszere szerint szerepel a kötetben. A versek fordításán a szerzőkön kívül még 25 fordító dolgozott, melynek eredményeképpen 50 fordítás született. Mint a bevezető írásokból kiderül, a kötet célja a finn irodalmi szcéna soknyelvűségének bemutatása volt, illetve hogy ez a soknyelvűség miként alakítja és tágítja a finn irodalom fogalmának határait.

 

Jól strukturált műről beszélünk. Az első pár oldalon irodalomkutatók foglalják össze dióhéjban a finnországi többnyelvű irodalom jellegzetességeit, a kötet végén pedig röviden olvashatunk a könyvben szereplő nyelvek és beszélőik helyzetéről. Megtudhatjuk például, hogy 2021-ben 3088 magyar anyanyelvű személy élt Finnországban. A kötetben mindegyik szerzőről finnül és angolul is olvashatunk röviden. Meglepő és szívmelengető érzés volt a gyűjteményt felcsapva magyar nyelvű szöveggel találkozni egy finn könyvesboltban. A Helsinkiben élő Csépke Csilla verseit a magyar mellett finnül és angolul is olvashattam.  Szándékosan kerültem a fordítás szót, ugyanis a szerző kétnyelvű alkotó, aki saját maga írja újra a verseit. A kis Emma[25] című versében a visszatérő felütést látva – Anyám ment és teregetett némán –, máris otthon voltam, vagy inkább az otthoniak voltak velem, húzta magával a mondat József Attilát és a magyar irodalmi hagyományt. A magyar szöveget olvasva kétségem sem volt afelől, hogy a versek eredetileg magyarul születtek, és az angol változat a későbbi fordítás. Hiszen a magyar irodalomban nem járatosak, a fenti utalást valószínűleg nem értenék, de érteni és érezni fogják, amikor ezt olvassák: Mom had three jobs. She didn’t have time. Érdekesen árnyalja a helyzetet a szerzővel készített beszélgetés,[26] amelyből kiderül, hogy eredetileg mégsem magyarul írta ezeket a verseket, mivel elsősorban angolul költ, s csak a kötet előkészülete során „fordította vissza” őket angolról magyarra. A versekről alkotott első olvasói benyomás szintén azt bizonyítja, hogy ebben az esetben nem fordításról, hanem újraírásról beszélhetünk, a szerző ugyanis teljes mértékben a magyar irodalmi hagyományba ágyazva írja újra a verseit, s ha fel is fedezhető valamilyen vezérgondolat a szövegek között, a különböző irodalmi hagyományokba való beágyazódás miatt önálló alkotásoknak tekinthetőek, és szerves részét képezik a magyar irodalomnak is. A kötet verseinek nem kizárólagos, de visszatérő témája az expatriálás, a bevándorlás, a régi és az új (kultúra) közötti átmenet tapasztalata, amelynek a személyessége és univerzalitása megtapasztalhatóvá válik. Csépke Csilla Nyelvtörő című versében a saját név idegen nyelven való kimondhatatlansága nemcsak elbizonytalanítja a beszélő identitását, de az önértelmezés lehetőségét is felkínálja: „Ki az az én, / Ha nomen est omen? / Sz…Ksz… / Kszepke? / Hab – hab – habozás. / Sz…Ksz… / Kszill? / Hab – hab – habogás. / Ki az az én? / Egy tucat kiejthetetlen mássalhangzó.” [27]

 

A Helsinki Könyvfesztiválon való részvétel emlékeztetett a személyes jelenlét mágikus erejére és arra, mennyi többlet energiát tud nyújtani a közösségiség megtapasztalása még egy olyan magányosnak tűnő gyakorlat terén is, mint az olvasás. Néhány ottani rendezvény talán nálunk is hozzájárulhatna az olvasás népszerűsítéséhez, gondolok itt olyan tematikus blokkokra, mint a hangoskönyveké vagy arra a megközelítésre, hogy a diákoknak nemcsak fogyasztóként és célcsoportként, de aktív résztvevőként is helye volna egy hasonló rendezvényen. A finn irodalom az elmúlt évek alapján egyre nagyobb számban van jelen a hazai könyvpiacon, így az érdeklődők kedvükre válogathatnak belőle a várva várt Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon és a könyvesboltokban is.

 

 

Balázs Renáta

 

 

 

Irodalom

 

Äänikirjojen myynti. Hozzáférés: 2021. 11. 25. http://tilastointi.kustantajat.fi/vuositilasto/aanikirjojen-myynti/2020

 

Bába Laura: Kultúra és üzlet – az irodalom exportjának támogatása Finnországban (Megjelenés előtt). In Varia Fenno-Estonica. Ünnepi olvasókönyv Csepregi Márta 70. születésnapjára a finn és az észt nyelv és kultúra, valamint a magyar–finn, magyar–észt kapcsolatok köréből. Szerkesztette Antal M. Gergely, Bereczki András, Kubínyi Kata, Salánki Zsuzsa és Szabó Ditta Urálisztikai Tanulmányok 23. Budapest: ELTE BTK Finnugor Tanszék.

 

Csépke Csilla: A kis Emma. In Sulava. Monikielinen kirjallisuus Suomessa: Kokoelma, szerkeszette Daniel Malpica, Leena Manninen, Joonas Maristo, Veera Tyhtilä. 30. Tallina: Suomen PEN, 2021.

 

Csépke Csilla: Nyelvtörő. In Sulava. Monikielinen kirjallisuus Suomessa: Kokoelma, szerkeszette Daniel Malpica, Leena Manninen, Joonas Maristo, Veera Tyhtilä. 29. Tallina: Suomen PEN, 2021.

 

Fülekiné Joó Anikó: Olvasás és közösségi interakció: a perszuazív kommunikáció hatása általános és középiskolás fiútanulók olvasási attitűdjére. Doktori disszertáció. Debrecen: Debreceni Egyetem, 2018.

 

Gustafsson, Mia: Kirja-alaa ravistelee ennennäkemätön murros: äänikirjojen suosio räjähti, mutta kirjailijat jäivät nuolemaan näppejään. Hozzáférés: 2021. 11. 25. https://yle.fi/uutiset/3-11534693

 

Hämäläinen, Karo: Äänikirjapalvelut toivat kirjallisuuden suomalaisten autoihin, keittiöihin ja lenkeille – Vuodessa ostettiin jo 2,3 miljoonaa teosta. Hozzáférés: 2021. 11. 25. https://suomenkuvalehti.fi/jutut/kulttuuri/kirjat/aanikirjapalvelut-toivat-kirjallisuuden-suomalaisten-autoihin-keittioihin-ja-lenkeille-vuodessa-ostettiin-jo-23-miljoonaa-teosta/

 

Helsingin Kirjamessut. Messulehti. Hozzáférés: 2021. 11. 25. https://issuu.com/messukeskus/docs/kirja21_messulehti_issuu

 

Julkaistut uutuudet, sähköiset julkaisut. Hozzáférés: 2021. 11. 25. http://tilastointi.kustantajat.fi/vuositilasto/sahkoiset-julkaistut-uutuudet/2020

 

Karjunen, Antti: Helsingin Kirjamessujen kävijämäärä kasvoi ennätyslukemiin. Hozzáférés: 2021. 11. 25. https://messukeskus.com/press-release/helsingin-kirjamessujen-kavijamaara-kasvoi-ennatyslukemiin/

 

KirjaKallion opiskelijat tekevät 50 haastattelua Kirjamessuilla. Hozzáférés: 2021. 11. 25. https://www.hel.fi/kallil/fi/uutiset/kirjamessut

 

Kis Judit: Szárnyal a magyar hangoskönyv-app, a járvány felrázta a piacot. Hozzáférés: 2021. 11. 25. https://forbes.hu/uzlet/koronavirus-konyvpiac-hangoskonyv/

 

Malpica, Daniel: Sulaa, sulautua, kukoistaa (Kirjallisuudesta ja graafista suunnittelusta) In Sulava. Monikielinen kirjallisuus Suomessa: Kokoelma, szerkeszette UŐ, Leena Manninen, Joonas Maristo, Veera Tyhtilä. 142–143. Tallina: Suomen PEN, 2021.

 

Mäntylä, Eveliina: Kirjamessujen kävijämäärä romahti, silti monet kustantamot myivät kirjoja aiempaa enemmän: ”Vahva vuosi kirjallisuudelle”. Hozzáférés: 2021. 11. 25. https://www.hs.fi/kulttuuri/art-2000008373013.html

 

Painettujen kirjojen myynti (kpl). Hozzáférés: 2021. 11. 25. http://tilastointi.kustantajat.fi/vuositilasto/painetut-kirjojen-myynti-kpl/2020

 

Pisa-tutkimus ja tulokset 2018. Hozzáférés: 2021. 11. 25. https://okm.fi/pisa-2018

 

Sarjakuvaseura. Perustiedot. Liity jäseneksi! Hozzáférés: 2021. 12. 02. https://sarjakuvaseura.fi/fi/suomen-sarjakuvaseura-ry/sarjakuvaseura

 

Sähkökirjojen myynti. Hozzáférés: 2021. 11. 25. http://tilastointi.kustantajat.fi/vuositilasto/sahkokirjojen-myynti/2020

 

Soininen, Iina: Näin syntyy hyvä lukupiiri. Hozzáférés: 2021. 11. 25. https://www.helmet.fi/fi-FI/Tapahtumat_ja_vinkit/Vinkit/Nain_syntyy_hyva_lukupiiri(102649)

 

Tutustukaa Helsingissä asuvaan runoilijaan, Csilla Csépkeen. Podcast. Hozzáférés: 2021. 12. 06. https://botondverebder.podbean.com/e/tutustukaa-helsingissa-asuvaa-runoilijaan-csilla-csepkeen/

 

Tiedetori: PISA 2018: Lukutaito ja opinpolut. Hozzáférés: 2021. 11. 25. https://kirjamessut.messukeskus.com/ohjelma/47191/tiedetori-pisa-2018-lukutaito-ja-opinpolut/

 

Veszélyben van a könyvhét és az egész könyvszakma. Hozzáférés: 2021. 11. 25. https://konyvesmagazin.hu/friss/veszelyben_van_a_konyvet_es_az_egesz_konyvszakma.html

 

Vuositilasto 2020. Hozzáférés: 2021. 11. 25. http://tilastointi.kustantajat.fi/vuositilasto/2020

 

 

Jegyzetek

 

[1] Helsingin Kirjamessut…

[2] Mäntylä: Kirjamessujen kävijämäärä romahti…

[3] Karjunen: Helsingin Kirjamessujen kävijämäärä…

[4] Veszélyben van a könyvhét…

[5] Mäntylä: Kirjamessujen kävijämäärä romahti…

[6] Vuositilasto 2020

[7] Painettujen kirjojen…

[8] Sähkökirjojen…

[9] Äänikirjojen

[10]A jelenség egyébként Magyarországon is megfigyelhető (lásd Kis Judit: Szárnyal…), nálunk még inkább hozzájárult a járvány ahhoz, hogy a kiadók felismerjék a hangoskönyvekben rejlő lehetőségeket, és egyre több mű válhasson hozzáférhetővé pl. a Voiz (https://voiz.hu/) magyar hangoskönyv-applikáción keresztül, ahol már több mint 800 könyv érhető el magyarul, igaz, elsősorban az életmóddal, önfejlesztéssel kapcsolatos témák dominálnak. Összehasonlításképp Finnországban csak 2020-ban 1766 új cím jelent meg hangoskönyv formájában (lásd Julkaistut…).

[11] Hämäläinen: Äänikirjapalvelut toivat…

[12] Gustafsson: Kirja-alaa ravistelee…

[13] Soininen: Näin syntyy…

[14] Fülekiné: Olvasás és közösségi interakció…

[15]Az olvasókörök például a kikapcsolódáson, önfejlesztésen túl nagyon jó érzékenyítő hatással is bírnak. Erre példa a Turkui Egyetem projektje (https://tuntemattomalla-paahan.com/), amelynek keretében azt vizsgálják, miként segítheti a szépirodalmi szövegek közös olvasása a felnőtt bevándorlók beilleszkedését. Ezeknek az összejöveteleknek a célja, hogy a résztvevők a szépirodalmi szövegek olvasása révén és az irányított, illetve a saját magukban felmerülő kérdéseken keresztül megtanuljanak minél sokoldalúbban reflektálni a saját és a befogadó ország kultúrájára.

[16] Pisa-tutkimus…

[17] Ezek egyike a Lukuklaani ’Olvasók klánja’ (https://skr.fi/hankkeet/lukuklaani) (2017–2018). Ennek keretében a kutatók 2017-től vizsgálták az általános iskolások olvasási szokásait, a motivációjukat, illetve annak hiányát. 2019-ben kiterjesztették a vizsgálatokat a felső tagozatra is. A kutatás során módszertani tanácsokat is adtak a pedagógusoknak, elsősorban az olvasás közösségi erejére fókuszálva, illetve azt is vizsgálták, hogy maguk a pedagógusok mit és mennyit olvastak. Nem meglepő módon azokban az osztályokban, ahol a tanár maga is keveset olvasott, a tanulói is kevesebbet olvastak. Az olvasmányok kiválasztásánál nagyon fontos szempont volt, hogy mennyire hozzáférhető az adott könyv, pl. a könyvtárakban. Az alsó tagozaton a gyerekkönyvek és az ifjúsági regények a legnépszerűbbek, a finn gyerekkönyvsorozat, a Risto Räppääjä mellett (Sinikka Nopola, Tiina Nopola, ford. Kovács Ottilia) a Harry Pottert (J. K. Rowling, ford. Tóth Tamás Boldizsár) olvassák a legszívesebben.

[18] Tiedetori…

[19] Kirjakallion opiskelijat…

[20] Kati Hiekkapelto több krimit is írt a vajdasági származású Fekete Anna névre hallgató nyomozó főszereplésével, melyek közül kettő magyarul is elérhető: Kolibri (2013, ford. Bába Laura), Védtelenül (2016, ford. G. Bogár Edit). Érdekesség, hogy az írónő férje szintén a Vajdaságból származik.

[21] Hytti nro 6, írta és rendezte Juho Kuosmanen, 2021. A film elnyerte a cannes-i filmfesztivál Nagydíját.

[22] Sarjakuvaseura…

[23] Lásd részletesebben: Bába: Kultúra és üzlet…

[24] Malpica: Sulaa…, 142.

[25] Csépke: A kis Emma, 30.

[26] Tutustukaa…

[27] Csépke: Nyelvtörő, 29

 

 

Eredeti megjelenés: https://www.eszak.org/2022/01/07/helsinki_konyvfesztival/?fbclid=IwAR3zrOzYaK3bu0idBRKiONfWIY7ngIvbXGtnlJKcQ_xJUXczPDZhxS5lkAY

A bejegyzés trackback címe:

https://csillacsepke.blog.hu/api/trackback/id/tr3416806962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása